2010. július 10., szombat
Újdonságok
Több új menüpont is felkerült az oldalra.A jobb mezőben található a 'Csevegés' ikon,ahol az oldal látogatói tudnak egymással kommunikálni,beszélgetni,vitatkozni.A weblap alján ezentúl megtalálható lesz a kétnapos időjárás jelentés is (a köpönyeg.hu jóvoltából) valamint mindennap egy új idézettel kedveskedünk a hozzánk ellátogatóknak.
Mindenkinek jó nézelődést és szebb jövőt!
Ki is valójában Vona Gábor?
Vona Gábor (szül. Zázrivecz Gábor,Gyöngyös,,1978) politikus, országgyűlési képviselő. A Jobbik jelenlegi elnöke és a 2010-es országgyűlési választásokon a párt miniszterelnök-jelöltje volt. 2010-től a Jobbik parlamenti frakcióvezetője valamint a feloszlatott a Magyar Gárda volt elnöke. Képesítését tekintve történelemtanár.
Mind anyai, mind apai ágról kisparaszti családból származik, ennek tulajdonítja a föld szeretetét és antikommunista elveit. Édesapja húgának családja ma is gazdálkodik Hevesen.Másik meghatározó családi élménye apai nagyapja (szintén Vona Gábor) halála volt, aki Erdélyben esett el a szovjet csapatok ellesorán. Apai nagyanyja ezután feleségül ment Zázrivecz Józsefhez aki nevére vette Vona Gábor apját, így születhetett meg Zázrivecz Gábor néven 1978-ban Gyöngyösön. Apja eredeti nevét Vona csak egyetemista korában vette fel, valamikor 2000 után.
Az ELTE Bölcsészettudományi Karán, történelem szakon végzett, három évig pszihológiát is hallgatott, de csak nagyon rövid ideig dolgozott a tanári pályán. Feleségével Óbudán élnek és nevelik első gyermeküket, Benedeket.
Az egyetem elvégzése után a Piarista Gimnázium alkalmazottja volt, majd 2004-ben elkezdett dolgozni egy nemzetközi nyelviskolánál mint oktatásszervező. 2006-ban egy biztonságtechnikai, majd 2008-tól egy szoftverfejlesztő cégnél dolgozott értékesítői feladatkörben.
Angolul középfokon,olaszul társalgási szinten beszél.
Az egyetemi tanulmányai alatt részt vett az ELTE Hallgatói Önkormányzat elnökségének munkájában, elnöke volt a Keresztények egyetemi alapszervezetének, 2002 után pedig Orbán Viktor meghívására tagja lett a Szövetség a Nemzetért Polgári Körnek, amelyből 2003-ban saját elhatározásából kilépett. Közéleti tevékenysége legmeghatározóbb pillanata az volt, amikor részt vett a Jobboldali Ifjúsági Közösség 1999-es megalapításában. Az ifjúsági szervezetből párttá alakult Jobbik alakuló kongresszusán, 2003 őszén a párt egyik alelnökévé, a 2006. novemberi tisztújításon pedig elnökké választották. 2007 nyarán alapító tagja és első elnöke lett a Magyar Gárda Egyesület nevű, a Jobbikhoz köthető szervezetnek.
Vezetése alatt a párt gyorsan erősödött, így a 2008-ban alig 1-2%-on álló Jobbik a 2009-es EP-választáson már a 3. legnagyobb erő lett megelőzve 2 parlamenti pártot is, majd a 2010-es OV-on a Jobbik miniszterelnök-jelöltjeként indult,és pártja a szavazatok több mint 16%-át szerezte meg. A Jobbik parlamentbe kerülését követően annak frakcióvezetője lett, a Heves megyei listáról került be.
Az Országgyűlésben 2010-től három bizottságnak a tagja, a Mezőgazdasági-, Szőlészeti és borászati albizottságban, valamint a Megújuló energiával foglalkozó albizottságban foglal helyet.
Rendpártiság, nemzeti radikalizmus és a határon túli magyarság állampolgári jogának megadása jellemzi politikáját.
2010. július 9., péntek
2010. július 8., csütörtök
Önismeret,a Racionális Énünk Alapismérve.
Vona Gábor erősebb kormányzati segítséget sürget az árvízkárosultaknak
Vona Gábor, a Jobbik elnöke szerint a jelenleginél nagyobb kormányzati szerepvállalásra van szükség az elmúlt hónapokban pusztító természeti csapások utáni kárrendezéshez, mivel ez a feladat már túlnőtt a helyi önkormányzatok hatáskörén. A csütörtökön Borsod és Szabolcs megyébe látogató politikus szerint az új kormány felállása óta nem történt érdemi javulás Észak-Magyarország közbiztonságában. A Jobbik vezetője csütörtökön az MTI-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy általános tapasztalata szerint a lakosság az árvíz-, illetve viharkárok mellett a magukra hagyatottság és a kilátástalanság érzésével küzdenek a leginkább.
Vona Gábor szerint ugyanis a rendelkezésre álló anyagi, illetve természetbeni adományok mellett szükség lenne egy, a "felelős döntések meghozatalára képes erőre is".
A kárenyhítési munkálatok helyes irányba terelésének első lépése a "továbbra is húzódó valódi kárfelmérés" lehetne, ami mellett a kormánynak jogi segítségnyújtást kellene biztosítania a károsultak "biztosítókkal szembeni harcához" - fejtette ki a pártelnök.
Hozzátette: a Jobbik a jövőben is folytatja adományszervező tevékenységét, aminek részeként elsőként a jégverés sújtotta Bánréve lakosainak nyújtanak fizikai segítséget.
Vona Gábor megjegyezte továbbá, hogy többek között Putnokot, Szendrőt, Felsőzsolcát, illetve Miskolcot is érintő útja során nem érzékelt jelentős változást a közbiztonság állapotában. A politikus szerint ezen a területen eddig csak "felszíni, tüneti kezelések" történtek, miközben a közbiztonságot valóban javítani képes hosszú távú stratégiát továbbra sem véli felfedezni.
A gáton...
vezényeltek az árvízi védekezésben segédkezni. Az alábbiakban a
tapasztalataimat kívánom megosztani Önökkel.
Az odavezető út során több alkalommal is meg kellett állnunk félórákat vagy
egy egész órát várni, hogy a vezető törzs kiokoskodja, hogy merre is kéne
menni, meg hol is van ránk szükség. Volt, hogy megálltunk egy faluban,
mondván, hogy itt kell segédkezünk. Eltelik öt perc, és közlik, hogy ez
mégsem az a falu, vissza a buszokra. Láttuk, hogy nagy a fejetlenség és ez
akkor még csak a kezdet volt.
Végül a több mint 10 órás út után a Felsődopszába történő megérkezésünkkor
lesújtó állapotok fogadtak bennünket, főleg miután közölték velünk, hogy a
megáradt Hernád folyó által veszélyeztetett cigánysort kell megvédenünk.
Akkor már tudtuk, hogy sok jóra nem számíthatunk. Amíg mi rendőrök - és a
később hozzánk csatlakozott rendőr tanulók - több mint százan reggeltől
estig homokot lapátoltunk, zsákokat adogattunk, gátat erősítettünk, addig a
cigányok egész nap csak az elárasztott putrijukban döglöttek vagy a
kerítésüknek támaszkodva figyeltek minket. Ugyan a délután folyamán néhányan
segítettek a védekezésben és valóban kivették a részüket a munkából, de a
számuk körülbelül a 10 főt ha elérte. Felháborító és dühítő volt, mikor
életerős cigányok mondták nekünk, hogy a munkánknak nincs semmi értelme,
hiszen a gát úgyis át fog szakadni, ezért nem is segítenek. Talán az én
érdekem, hogy a lakóházukat ne árassza el a hömpölygő folyó?
A helyi jobb(ik) érzésű magyarok ezzel szemben ott segítettek nekünk, ahol
tudtak. Szendvicseket készítettek, kávét, ásványvizet hoztak nekünk, ezúton
is köszönet nekik.
Ezzel szemben a pofátlanság iskolapéldája volt, amikor néhány mokka gondolt
egyet és lopni kezdték a buszunkról a mi ásványvízkészletünket, amíg mi a
gáton dolgoztunk, vagy éppen egy-két lapátról vélekedtek úgy, hogy az náluk
jobb helyen lesz (persze nem álltak volna be segíteni velük).
Alighanem a nap fénypontja volt, mikor a Duna TV riportere kamerával
megjelent a helyszínen, hogy beszámoljon az eseményekről. Persze nem
bennünket kérdeztek meg az állapotokról: néhány másodpercig filmeztek, majd
készítettek egy gyors interjút az éppen a helyszínen tartózkodó Dobson
Tiborral. A cigányok látták, hogy kint van a tv, erre apuka néhány fiával
együtt egyből elkezdte pakolni a homokzsákokat a házuk előtt. A riporter ezt
meglátva azonnal átkelt a homokzsákokon, s a cigányok házához érve rájuk
közelítve filmezett, hogy mindenki láthassa majd, kikről is van szó. Ekkor
mi, a gáton dolgozók hangos tapsviharba kezdtünk. Kíváncsi vagyok, vajon a
hangot kivágták-e az anyagból, egyáltalán levetítésre került-e. Kérdeztük is
Dobson úrtól: szó nélkül hagyja ezt? Legalább mikor visszaért a riporter,
jól leteremtette, hogy nem inkább a reggel óta a helyszínen dolgozó
rendőröket kellene bemutatni a lakosságnak, a médiát meglátva érdekes módon
azonnal munkához látó cigányok helyett? Már nem hallottam a riporter
válaszát. Mikor a média munkatársai elmentek, az egyik kolléga oda is
kiáltotta a cigányoknak, hogy "Már nem kell dolgoznotok, elment a kamera,
biztos benne lesztek a tv-ben!" A kátrányos helyzetűek fel is hagytak a
munkával.
Ez csak néhány kiragadott példa abból, amit én láttam és tapasztaltam az ott
tartózkodásom ideje alatt. Az összezsúfolt szállásokról és a koordináció
hiányáról, a rendőrség által vásárolt naptejek, napolajak minőségéről, a
törvénytisztelő helyi lakosság véleményéről, elkeserítő helyzetéről már
inkább szót sem ejtek."
---
És hogy teljes legyen a kép, a gátakon dolgozók Miskolcról kapnak parizert
és kenőmájast, a sportcsarnokban elszállásolt cigányok napi 5 ( öt! )-szöri
étkezést (de válogatnak, semmi nem jó). Ugye kajára nem kell költeni, azt a
pénzt azonnal el kell inni. Mert házat majd épít az állam. És hát az élet
nem áll meg, a szerelemnek be kell teljesülni, az ösztön, meg a hormonok,
szóval cigány úr a sportcsarnokban tette férfiúi kötelességét
cigányasszonnyal egymás örömére, és őket az sem tartotta vissza, hogy még
kb. 750-en vannak ugyanabban a légtérben... abban a csarnokban, ahol a
DKSK-s lányok pár éve megverték a Mizo-PVSK kosarasait, ami akkor keveseknek
sikerült. Most meg fertőtleníteni kell. Igazságtalan-e vagyok?
Üdv! Szemi
2010. július 6., kedd
MAGYARSÁG ÉS A NYILAS NAPJEGY
2010. július 5., hétfő
Bronislaw Komorowskit választották elnöküknek a lengyelek
Bronislaw Komorowski, a kormányzó Polgári Platform (PO) jelöltje végzett az élen a lengyel elnökválasztás vasárnap megtartott első fordulójában, a szavazatok 40,7 százalékát szerezve meg - exit-poll eredmények szerint. Legföbb vetélytársa, az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt színeiben induló Jaroslaw Kaczynski 35 százalékot kapott. Mivel egyikük sem szerezte meg a szavaztok több mint 50 százalékát, ezért július 4-én második fordulót tartanak.
A felmérést a szavazóhelyiségekből távozók szavazók megkérdezése alapján készítette a TNS OBOP közvélemény-kutató intézet, s a TVP közszolgálati televízióban ismertették. Két másik felmérés még nagyobb előnyt mutatott ki Komorowski javára. A többi nyolc jelölt eredménye messze elmarad mögöttük a megmérettetésen. A választás idén ősszel lett volna esedékes, de a lengyel kormánygép április 10-i oroszországi katasztrófája nyomán - amelyben Lech Kaczynski elnök és hitvese mellett számos politikai, katonai, gazdasági és egyházi vezető, a társadalmi és kulturális élet több kiválósága is életét vesztette - korábbra kellett kiírni a választást.
Az 57 éves Komorowski, aki a szerencsétlenség után a szejm elnökeként automatikusan ügyvezető államfő lett, ezzel némileg kényes helyzetbe került, tekintve, hogy pártja már korábban őt választotta elnökjelöltjének. A katasztrófa előtti közvélemény-kutatások Komorowski győzelmét jelezték előre az újabb mandátumért indulni szándékozó, de nem túl népszerű Lech Kaczynskival szemben. A tragédia után viszont megnőtt a rokonszenv a Kaczynski-család iránt, és miután az elnök ikertestvére, a volt kormányfő, a 61 éves Jaroslaw Kaczynski bejelentette, hogy fivére helyett ő indul a választáson, szorosabbá vált a küzdelem a két egymással vetélkedő párt aspiránsa között.
2010.07.04. Hazafiak zárták le az Erzsébet hidat from szkr on Vimeo.
2010.07.04. A rendőrterrorra emlékeztünk az Erzsébet téren Ifj. Hegedűs Loránt from szkr on Vimeo.
2010.07.04. A rendőrterrorra emlékeztünk az Erzsébet téren Kiss Róbert from szkr on Vimeo.
2010. július 4., vasárnap
Képek a mai megemlékezésről a Erzsébet téren
Előállítottak 20 embert a Magyar Nemzeti Gárdából
Még délelőtt a XV. kerületi, Rákos út–Körvasútsor kereszteződésénél, az Árpád emlékműnél négy embert, kora délután körül pedig további 16 embert állítottak elő az 56-osok teréről, akiknél közbiztonságra különösen veszélyes eszközöket, többek között gázriasztó fegyvereket, fegyverutánzatokat, több rohamsisakot találtak. Délután az Erzsébet téren a Magyar Nemzeti Gárda tartja megemlékezését a betiltott Magyar Gárda feloszlatásának évfordulóján.
A fokozott rendőri ellenőrzést indokolja az is, hogy most vasárnap ugyancsak a belvárosban, az Erzsébet tértől néhány méterre tartják az egyhetes melegfesztivál nyitórendezvényét. Az MTI tudósítói az Erzsébet téri helyszínen úgy értesültek, hogy a rendőrség öt óráig már több mint 20 embert állított a gárdarendezvényről, ám a rendőrök folyamatosan emelik ki terepszínű nadrágot és fekete pólót viselő tömegből azokat, akik üvegekkel dobálóznak, illetve a rendőröket gyalázó szavakat kiabálnak.
Az Erzsébet téren mintegy 600 ember gyűlt össze, akik Árpád-sávos, jobbikos és nemzeti színű zászlókat lobogtatnak. A megemlékezés apropója, hogy éppen egy éve, 2009 július 4-én az Erzsébet téren délután mintegy 200 gárdista sorakozott fel egyenruhában, hogy demonstráljon a Magyar Gárdát bírósági döntéssel feloszlatott ítélet ellen, illetve a terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal való visszaéléssel és emberölés előkészületével is gyanúsított Budaházy György mellett. A rendőrség megtiltotta a rendezvényt, mint ahogyan a főváros több más pontjára aznap bejelentett demonstrációt is. Késő estig 184 embert állítottak elő, köztük Vona Gábort, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnökét is.
A fővárosban is elszámoltatást kezdeményez a Jobbik
A Jobbik az állami vezetők felelősségre vonása mellett a "fővárosi politikai bűnözők" elszámoltatását is kezdeményezi. Hegedűsné Kovács Enikő, a párt országgyűlési képviselője a feltétlenül kivizsgálásra szoruló korrupciógyanús esetek között említette a Margit-híd felújítását, valamint a 4-es metró építését és a közmű-privatizáció kérdését. A jobbikos politikus szerint pártja Tarlós Istvánnal, a Fidesz főpolgármester-jelöltjével szemben nem bízná "kecskére a káposztát", vagyis a fővárosi baloldalnak nem tenné lehetővé a politikai kontroll gyakorlását. Emlékeztetett: a Margit-híd felújításának költsége a Fidesz-KDNP jóváhagyásával emelkedett az eredeti ár kétszeresére, azaz 26 milliárd forintra, miközben Németországban ugyanekkora összegbe kerül egy több kilométeres új híd építése.
A 4-es metrót is "több mint gyanúsnak minősíthető" kérdések veszik körül, ezek közé tartoznak például a beruházás előtti többmilliárd forintos kommunikációs kiadások, valamint az építkezés várhatóan már 400-500 milliárd forintos teljes költségvetése - fejtette ki Hegedűsné Kovács Enikő.
Újabb külföldi példát említve hozzátette: Törökországban a 4-es metró árával megegyező összegből építik a világ legmélyebben fekvő tenger alatti alagútját, a hozzá tartozó mintegy 60 kilométeres vasúti pályával és közúttal.
A politikus szerint szintén kivizsgálást érdemelne a távfűtés díjszámítása, valamint a "vagyoni joggal való visszaélésnek minősülő" közmű-privatizáció is.