2011.október 23 Budapest.

Brüsszelben tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök, így nem láthatta, hogy több tízezer ember tüntet a kormány politikája ellen. Orbánnak korábban nem kellett szembenéznie ekkora tömeggel. Első kormányzása idején csak a MIÉP akciózott, az őszödi beszéd kiszivárgása után másfél napig kivárt, majd elítélte az erőszakot. Az idén szembenézhetett volna a felháborodott rendvédelmi dolgozókkal, de inkább Pintér Sándor ment helyette.

Orbán és a tömeg 2006-ban

"Nem tetszik a rendszer" - október 23-a percről percre

Egy szóval sem reagáltak a kormánypártok képviselői arra, hogy vasárnap több tízezer ember tüntetett a Fidesz-kormány intézkedései és a politikai közhangulat ellen Budapesten. Orbán Viktor többször vitt utcára ennél nagyobb tömegeket is, de azzal még soha nem kellett szembenéznie, hogy az általa vezetett politika ellen tüntessenek ennyien.
Az eredeti terv szerint a kormánypártok is a kormányellenes tüntetéssel egy időben és ahhoz közeli helyszínen tartották volna nagygyűlésüket. A kormánypártok és a kormányellenes tüntetők többször egyeztettek, hogy a két tüntetés résztvevői ne keveredjenek egymással, de végül nem tudtak megállapodni, ezért a kormányellenes tüntetők módosítottak egy kicsit az időponton és a helyszínen is. A kormánypártok ennek ellenére végül lemondták vasárnap tervezett gyűlésüket, mert Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelbe utazott az Európai Unió gazdasági rendszerének átalakításáról szóló megbeszélésre.
Csak a gazdák és a MIÉP ment az utcára
Az első Orbán-kormánynak 1998 és 2002 között nem kellett nagyobb kormányellenes megmozdulásokkal szembenéznie. A rendszerváltás utáni évtizedben a nagy pártok még nem politizáltak az utcán, csak a MIÉP vitt rendszeresen tömegeket az utcára, és az FKGP-vel szimpatizáló gazdák tüntettek az agárpolitika ellen.
Miután 1998-ban a MIÉP bekerült a parlamentbe, csak a nagy ünnepnapokon hívta utcára a híveit. Az FKGP bekerült a kormányba, így ők sem bátorították tüntetésekre a gazdákat. Az első Orbán-kormány idején mégis a 2000 júniusában megrendezett többnapos gazdademonstráció lett az egyik legnagyobb kormányellenes megmozdulás: a gazdák kilenc megyében többtucatnyi helyszínen összesen 2400 mezőgazdasági géppel és szállító járművel vonultak az utakra, hogy a kormány agrárpolitikája ellen tüntessenek. A demonstráción 2100 ember vesz részt, a kormány - az MTI archívumában fellelhető hírek szerint - nem kommentálta a megmozdulást.
Országos sztrájkot csak a vasutasok hirdettek az első Orbán-kormány idején, 2000-ben előbb két napra, majd februárban két hétre szüntették be a munkát, hogy béremelést és új kollektív szerződést harcoljanak ki maguknak. A vasutasok akkor - hasonlóan a rendvédelmi dolgozók mostani kifogásaihoz - azt mondták, hogy a kormány elhanyagolta a szociális párbeszédet, ezért történhetett meg, hogy napokra leállt a vasút. Orbán Viktor erre a Magyar Rádiónak adott interjúban azt mondta, hogy a kormány új érdekegyeztetési rendszert épített ki, amely szerinte jobban szolgálja a polgárok és a gazdaságpolitika érdekeit, mint az előző, "de hát erről megoszlanak a vélemények".
A vasutasok után 2000 decemberében az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) felhívására országos figyelmeztető sztrájkot szerveztek az egészségügy és a szociális szféra területén. A tüntetésre a kormány részéről Gógl Árpád egészségügyi miniszter reagált, aki azt mondta, szerinte az EDDSZ vélhetően politikai szándékokkal kezdeményezte a demonstrációkat.
Az országos sztrájkokon kívül legfeljebb kis tüntetéseken kritizálták a kormány politikáját, például a "második Demokratikus Charta", amely fáklyás felvonulást szervezett a kormánypártok és a MIÉP általuk szélsőségesnek tartott megnyilvánulásai ellen. Tüntettek a Pannon Rádió működése miatt is, de ezeken a kormánnyal szemben is kritikus megmozdulásokon legfeljebb néhány száz fő vett részt.
"A felháborodás jogos"
A 2002-es kormányváltás után a Fidesz állt az utcai megmozdulások élére, a választások után pár hónapon belül több tucat kisebb ellenzéki megmozdulás volt az országban, ezek közül sokat a polgári körök szerveztek. A legharciasabb kormányellenes megmozdulást, a választások eredményét megkérdőjelező 2002-es Erzsébet hídi demonstrációt ugyan elítélték, Deutsch Tamás törvénybe ütközőnek nevezte, és nyugalomra intette a tüntetőket és a rendőröket is, ugyanakkor az MSZP-t és az SZDSZ-t tették felelőssé a kialakult helyzetért, mondván a két kormánypárt lesöpörte a szavazólapok újraszámlálására vonatkozó kezdeményezéseket.
Orbán képe egy 2006-os tüntetésen
Az őszödi beszéd 2006 szeptemberi nyilvánosságra kerülése után a Fidesz tartózkodott attól, hogy nyíltan elítélje a tüntetőket, bár az erőszakos akciókat bírálták. Orbán Viktor a tévéostrom idején Brüsszelben tartózkodott, másfél napig nem szólalt meg a zavargások ügyében. Az első zavargásokról adott interjúkban azt mondta, nem érez személyes felelősséget a tüntetésért, Gyurcsány Ferenc a felelős a történtekért. Orbán azt mondta, elítéli az erőszakos cselekményeket, de hozzátette, a hazugság ellen ki kell állnia mindenkinek, és nem arra kérik az embereket, hogy húzódjanak vissza a házukba.
"A felháborodás jogos, de nem az autók, nem a rendőrök, nem a tűzoltók és nem a tévé épülete tehet a Gyurcsány-csomagról" - fogalmazott Orbán, és megjegyezte, a Fidesz egyetért azokkal, akik békésen tiltakoznak a kormány ellen. A pártelnök szerint a nyilvánosságra került hangfelvétel legsúlyosabb része, hogy a kormány nyíltan beismeri, négy évig nem csinált semmit, és most az "elhibázott politikáját akarja megfizettetni velünk".
A Fidesz már 2006 nyarán meghirdetett egy Gyurcsány-ellenes demonstrációt 2006. szeptember 23-ra a Hősök terére. Már javában folyt a rendezvény előkészítése, amelyre több százezer résztvevőt vártak az országból, amikor az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése miatt utcai zavargások kezdődtek Budapesten. A párt többször megerősítette, hogy a zavargások ellenére megtartják a rendezvényt, majd az utolsó pillanatban lemondták arra hivatkozva, hogy a rendészeti tárca arról informálta őket, hogy robbantásos merényletre készülnek a tüntetések idején, az állam pedig nem tudja garantálni a biztonságukat.
"Ilyen fogadtatásban még nem volt részem"
A 2010-es kormányváltás után nem kellett sokáig várni, hogy utcára vonuljanak a kormány intézkedéseivel elégedetlenek: tavasszal a kormány Széll Kálmán-tervének bemutatása után a kedvezményes nyugdíjak eltörlése ellen tiltakozva az utcára vonultak a rendvédelmi szervezetek. "Ilyen fogadtatásban még nem volt részem" - mondta az őt kifütyülő tüntetőknek Pintér Sándor belügyminiszter, aki a kormány részéről elsőként állt ki a tüntetők elé (Orbán Viktor aznap Németországban tárgyalt pénzügyi befektetőkkel). Pintér azt kérte, hogy fejezzék be a tüntetéseket, mert a törvényekről nem lehet az utcán és "ilyen haraggal" dönteni, és tárgyalásokat ajánlott a rendvédelmisek vezetőinek.
Az egyik egyeztetésen a rendvédelmi dolgozók kérésére megjelent Orbán Viktor is, aki több résztvevő szerint fölényes volt a tárgyalásokon, és haragra - valamint további tüntetésekre - gerjesztette a szakszervezetiseket, amikor arra a kérésükre, hogy álljon ki a téren tüntetők elé, azzal válaszolt, hogy ezt az ötletet majd átadja a bohócügyi államtitkárának.
A kormányváltás óta a rendvédelmiseken kívül tüntettek már a pedagógusok, a rezidensek, az egészségügyi dolgozók, a taxisok és az egyetemisták is, és többezres, először a Facebookon szerveződő tüntetések voltak az új médiatörvény és az Alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálása miatt is. Orbán Viktor a rendvédelmi dolgozók tüntetéseire reagálva egy interjúban azt mondta, hogy nem érdekli a népszerűség, a tervezett intézkedéseket akkor is végig fogja csinálni, "ha nemcsak tüntetnek a házam előtt, hanem beköltöznek a hálószobámba".
A közvélemény-kutatások szerint az elmúlt hónapokban jelentősen csökkent a Fidesz népszerűsége, a teljes lakosság körében a választások után mért ötvenszázalékos helyett ma már csak 30 százaléknyi támogatójuk van, de a biztos pártválasztóknak még mindig közel fele a Fideszre szavazna. Orbán Viktor a kormányváltás után folyamatosan veszített népszerűségéből, a Medián közvélemény-kutató szerint szeptemberben "történelmi mélypontra", 38 százalékra zuhant a népszerűsége.
AZ [origo] LEGFRISSEBB HÍREI

Szerintem Orbán Viktor "nem mond igazat"

Miért nem lehet visszafizetni az államadósságot!
Az ország sorsa múlik most azon, hogy nemsokára kiderül, hogy Orbán Viktor ravasz ördög, vagy egyszerű kontár. Erre most még nem tudni a választ, mert szokás szerinti kettős beszédéből nem lehet kihámozni, hogy mit mond.
Az igaz, hogy az adósság tart minket fogva, de tudja-e Orbán, hogyan lehet szabadulni?
A fő irány most az adósság leküzdése, amivel teljes mértékben egyet is lehetne érteni, ha az nem a magyar nép sanyargatása áron, brutális megszorításokkal jönne létre. Most itt vonatkoztassunk el attól, hogy a jelenlegi Orbán-érában tilos a megszorítás szót használni politikai okokból. Mindenki fordítsa le magában, amire akarja, takarékosság, átszervezés, stb.Kedves Olvasó! A héten meg kell ismerkedni két olyan fogalommal, amit nap, mint nap hallunk, de már elnézést valószínűleg nem értünk. Már többször kifejtettem, hogy az pénzügyi elnyomók és az általuk bábként mozgatott politikusok direkt használnak olyan nyelvezetet, melyet az átlagember nem ért meg, de mivel sokszor használják ezeket a szavakat olyan érzése lehet a hallgatónak, olvasónak, hogy mégis érti miről van szó. Sőt előfordul az a képtelen dolog is, hogy ő maga is használja ezeket a szavakat, pedig fogalma sincs a pontos jelentéséről. Az így kialakult teljes zűrzavarban pedig a háttérből mosolyogva irányítanak minket, a politikát, meg nem az észérvek csatája, hanem a hit jellemzi. Nem lényeg mit mond valaki, hanem az a lényeg hogy ki mondja.

A mindenkori politikai elitnek nem állampolgárokra, hanem bégető birkákra van szükségük. Nagyon fontos, hogy ne legyünk azok!
Így alakulnak ki a Gyurcsány fanok és a vak Orbán hívők. Már csak zúgó ütemes vastaps hiányzik. Az ilyen ambiciózus politikusok rendkívül veszélyesek, mert egy idő után elhiszik, hogy ők tévedhetetlenek és a hatalom egyszerűen jár nekik és mindenki, aki ezt el akarja venni tőlük az ellenség. A végére már oda juthat a dolog, hogy maga a nép is ellenséggé válik, ha ellene szavaz, vagy tüntet, ezért igyekszik az ilyen politikus szűkíteni a demokráciát, rátenni a kezét a sajtóra. Az ilyen politikus úgy ismerszik fel, hogy „főállású”. Esze ágában sincs civil munkát vállalni – valószínű ott semmire sem vinné -, ezért foggal-körömmel ragaszkodik a hatalomhoz és élete végéig ott képzeli el magát. Még azt is elhiszi, hogy ő valaki és jár neki AUDI 8-as 35 millióért, meg havi 1-2 millió forint nettó. Az a téves képzete lesz, hogy ő "megdolgozik" ezért, holott életében valószínű nem dolgozott még. Fel sem merül benne, hogy az ő jólétéért mennyien güriznek.Na de vissza az e heti témához. Teljes mértékben egyetértünk Orbán Viktorral abban, hogy csökkenteni kell az államadósságot. Csakhogy…. És itt jön az a két szó, amit meg kell ma pontosan ismernünk, mert ezek nélkül csökkenthetjük az államadósságot, de csak a szakadék felé hajtunk.Figyelem létfontosságú eltitkolt adatok jönnek! Ne olvassa tovább, ha nem akarja felidegesíteni magát! A két kulcsszó a monetáris és a fiskális politika! Nyilván többször hallottuk, főleg a monetáris szót, ugye van a monetáris tanács és azok a jegybanki kamatokról döntenek, meg egyebek. De nézzük mit is jelentenek ezek. Deffinició: A monetáris politika egy gazdaságpolitikai tevékenység, melynek során az állam a gazdaságban lévő pénzmennyiség mértékét befolyásolja. Egy normális országban a központi bank, vagy más néven jegybank a monetáris politikáért felelős állami intézmény. A pénz mennyiségének egy gazdaságban rendkívül fontos szerepe van. Ha nincs elegendő pénz, akkor az emberek nem tudnak vásárolni semmit sem, hiába dolgoznak látástól vakulásig. Ha sok a pénz, akkor inflációs veszély alakulhat ki. Nos, sajnos el kell mondanunk, hogy mi, már sok országhoz hasonlóan nem vagyunk függetlenek ezen a téren, hiszen nem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) határozza meg a pénz mennyiségét Magyarországon. Atyavilág, de akkor ki, hiszen mienk az MNB! Nos, ez kérem tragikus tévedés. A MNB bank nem a Magyar állam tulajdona. Az MNB – mint azt korábban megírtuk - jelenleg egyetlen felettes szerve az Európai Központi Bank.
A Magyar Nemzeti Bank! Se nem magyar, se nem nemzeti, csak bank. Ez is az átverés része!
2001. évi LVIII. törvény a Magyar Nemzeti Bankról Az Országgyűlés törvényt alkot a Magyar Nemzeti Bankról, annak elsődleges céljairól, alapvető feladatairól, intézményi, szervezeti, személyi, pénzügyi függetlenségéről, működéséről, figyelemmel a fejlett piacgazdaság követelményeire. I. Fejezet A MAGYAR NEMZETI BANK JOGÁLLÁSA, ELSŐDLEGES CÉLJA ÉS ALAPVETŐ FELADATA 1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Magyar Köztársaság központi bankja. Az MNB a Központi Bankok Európai Rendszerének tagja. (2) Az MNB, valamint döntéshozó szerveinek tagjai e törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat az Európai Központi Bank kivételével a Kormánytól, az Európai Unió intézményeitől és szerveitől, tagállamainak kormányaitól vagy bármilyen más szervtől.Mi következik mindebből? Csak annyi, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem a maga ura. Ezért kell annyira megőrizni a függetlenségét. A MNB független a mindenkori magyar kormánytól, az MNB független a megválasztott magyar népképviselettől (mindössze beszámolási kötelezettség terheli), tehát az MNB független a magyar néptől, Öntől és tőlem is! Meghökkentő és eltitkolt adat. Zárójelben érdemes felidézni, ki volt kormányon a törvény elfogadásakor. Persze az Unióba igyekvő politikusnak semmi sem számít csak a hatalom. A sors fintora, hogy aztán a 2002-s választást elvesztve ellenzékből szűkölte végig, ahogy a szocialisták bevezetik az országot az Unióba. De a kocka el lett vetve! A jegybank független a magyar néptől. Így ezt a bizonyos monetáris politikát nem tudjuk befolyásolni. Nem tudjuk a pénzkészletet bővíteni, magyarul lemondtunk a saját pénzkibocsátás jogáról. Sokan félnek mint tűztől a pénzkibocsátástól, mondva, hogy infláció lesz. Tragikus tévedés! Nézzük meg! Mikor lesz nagyobb infláció? Ha van mondjuk 1000 forint hiány és ennek pótlására nyomtatnánk 1000 forintot, vagy ha nyomtatunk 1000 forintért államkötvényt (ennek kibocsátását engedélyezik) és eladjuk 1000 forintért? Látszólag ugyanaz történik és mégsem. A második esetben ugyanis kamatos kamatokat kell fizetni és 1000 forint helyett egy 10 éves futamidőnél már 3000 forinttal tartozunk. Hoppá! Ez egy kicsit uzsorásnak tűnik. És nem csak tűnik, hanem az is.
A MAGYAR NEMZETI BANK valódi tulajdonosa és irányítója az Európai Központi Bank. Csak innen fogadhat el utasítást 2001 óta.
És itt jön be a másik szó, amit megnézünk a héten ez pedig ugye a fiskális. Definició: A fiskális politika, más néven költségvetési politika az államháztartás bevételeivel és kiadásaival foglalkozik. Az adósság látszólag ugye itt termelődik, mert állítólag többet költünk, mint amennyit megtermelünk. Szemenszedett hazugság! A magyar nép mindig is többet termelt, mint amennyit költött. Az költségvetés elsődleges egyenlege folyamatosan többletben van (szufficites), vagyis több a bevétel, mint a kiadás. De hát akkor, hogyan lehet, hogy mindig a hiányról (deficitról) hallunk? Szerintem a deficit szót mindenki hallotta már a szufficitet lehet, hogy most olvassa először. Nos, azért van a világon MINDEN ország költségvetése mínuszban, mert a kamatokat ki kell fizetni. És itt a csapda! Ha egy ország a fiskális (költségvetési) politikájával akarja kezelni az adósságkérdést, akkor elveszett. Vagyis, ha megszorításokkal (Fideszül átszervezéssel) akarja visszafizetni az adósságát lehetetlen feladatra vállalkozik. Ez ugyanis matematikai képtelenség. Ha mégis valmilyen csoda folytán annyi pénze lenne egy országnak, hogy visszafizetne tőkét, akkor leértékelik a valutáját, vagy vásároltatnak vele felesleges dolgokat, amibe a helyi korrput politikusok belemennek, mert el tudnak rakni egy kis pártlóvét. Így vesz egy szegény ország Grippeneket és Combino villamosokat. Az adósság meg úgy van kitalálva a monetáris politikán keresztül, hogy mindig csak annyi pénzmennyiséget engednek nyomtatni, hogy az csak a kamatok fizetésére legyen elég, de tőkét ne lehessen belőle visszafizetni. Ezzel elérik, hogy egy nemzet függetlenségét (szuverenitását) elveszik és megtörik.
Elmondom hányszor lesznek bevetve a Fidesz kormány által vásárolt, majd a szocik által utántöltösre váltott magyar Grippenek. Egyszer sem! Sem itthon, sem külföldön. Ettől még megvetették velünk dollár milliárdokért.
Sajnos az Orbán kormány is rálépett a megszorítások útjára. Amennyiben nem tudjuk visszaszerezni a saját pénzünk nyomtatásának a jogát, akkor csak Orbántól is a csak a megszorítás várható. Ha ezt nem látja be, akkor esélytelenek vagyunk.
A kérdés, hogy Orbán melyik énje mutatkozik most meg? A lánglelkű, fiatal demokrata vagy a sértődött, hataloméhes, konzervatív autokrata. Nem mindegy!
Megoldás! Jegybanki törvény módosítása. 2/3-dal lehetne. Kicsit persze furcsa lenne, hogy először odaadja a jegybankot az Uniónak, aztán meg visszaveszi. Illúziónk ne legyenek a következmény azonnali kirúgás az EU-ból és fröcsögés. A baj csak az, hogy Orbán már a sok hülyesége miatt leamortizálta magát itthon, ahelyett, hogy történelmi fordulatot hajtott volna végre, nem csinált semmit sem, abban a tévedésben volt, hogy a nemzetközi pénzügyi körök szertik őt, Gyurcsánnyal szemben. Óriásit tévedett, a nemzetközi bankárvilág azt szereti, aki fizeti a kamatokat, de tőkét nem törleszt.
Amennyiben rendszeresen szeretne tudni elhallgatott és eltitkolt részletekről, ha kíváncsi rá, hogy valójában kik irányítják a világot, ha érdeklik a megoldási lehetőségek, rendelje meg most kedvezményesen a Független SZABAD EURÓPA nyomtatott verzióját, mert a lényeg abban van. Részletek itt!

http://szabadeuropa.shp.hu/hpc/web.php?a=szabadeuropa&o=heti_tema_2011_10_22__5fjx