Mécsest gyújtok és behelyezem a párologtatóba, borsmenta illóolajat csöppentek a vízbe, hogy meditációmban ne zavarjon az elmúlás bűze, megszabaduljak a rossz emlékektől és elűzzem a gonosz gondolatokat. Mindenszentek van ! Nálam ez a liturgia 3 napig tart,hogy méltóképpen emlékezzek és velük lehessek legalább most a Kegyelet és a Megemlékezés napjaiban. Keresem az utat Édesanyámhoz, aki által e világra jöttem és keresem az utat Édesapámhoz, aki fölém tartotta a kezét, ha veszélybe kerültem . Vajon hol van e két lélek ? más testben, vagy még mindig föntről óvják védik napjaim és tetteim ? Nem tudom de a párologtató illata lassan átjárja a szobát és vele a lelkemet, érzem a megtisztulás boldog élményét és a felejtés örömét az újjászületés halmaza fölött. Mindenszentek van ! Az élők elcsendesednek, hogy hallják hátha megszólít az, aki elment és hálátlanul elhagyott, nem köszön, nem üzen miért e hallgatás ? Mit tettünk rosszul amikor még szerethettük őket,megunták hogy állandóan rajtuk lógtunk ? Elmúlt egy év ismét és halványabb lett az emlék és a szeretet mely hozzájuk kötött. Mindannyian féljük a halált,pedig éppoly része létünknek mint a születés és a keresztelő. Föltámadás ! micsoda magasztos szó, támadni annyit jelent mint tekintélyt szerezni valaki vagy valakik előtt. Oda föl az Istenhez támadni, annyit jelent mint megtalálni az utat és minden akadályt félrelökve odajutni hozzá az örökkévalóság és a kegyelem urához. Van kire emlékeznünk a hozzátartozóinkon kívül is, volt halottja az árvíznek,és volt e borzalmas iszapárnak. Mielőtt még leégne a mécses eljutok nemrég elment két testvéremhez és azokhoz akik temetésén az elmúlt napokban voltam . Legyen Barát vagy ellenség, megbocsájtottam, hogy velem is ezt tegyék az élők ha majd az emlékezés keresztjén látják a nevem. Remélem a nevem nem hal meg olyan hamar mint Én
!
! 
