Ott volt a Fidesz bölcsőjénél, ismert mindenkit, aki számít, végül mégis vereséget szenvedett. Fellegi Tamás az egyik legfontosabb minisztérium vezetőjeként egyik konfliktusból került a másikba, bukása pedig egyben a kormányzati kötődésű gazdasági háttéremberek megerősödésének is a története. A Fidesz körüli gazdasági birodalomról szóló kétrészes cikk második darabja.
Fontos tárgyalások helyszíne volt a Pastrami nevű felkapott óbudai étterem 2009 végén és 2010 első hónapjaiban. Ugyanannak az épületnek a felső szintjén volt abban az időben az Infocenter nevű médiacég központja, amelynek akkori vezetője, Fellegi Tamás törzsvendégnek számított az étteremben. Gyakran ült be oda dolgozni, és többször folytatta ott megbeszéléseit is, amelyek akkoriban már nemcsak a médiacég ügyeiről, hanem egy közelgő fontos megbízatásról is szóltak. Több ismerőse szerint a 2010-es választások előtti hónapokban már javában folytatta egy olyan csúcsminisztérium előkészítését, amelyről az volt az elképzelés, hogy lefedné a fejlesztéseket, az infrastruktúra felügyeletét és az állami vagyonkezelést is. Bár konkrét miniszteri felkérést akkoriban még nem kapott, a környezetéhez tartozók szerint számított rá, hogy tagja lesz a kormánynak.
Egy barátjának már 2009 nyarának végén beszélt a lehetőségről, és láthatóan izgalomba hozta az esetleges kormányzati munka. "Mondta, hogy van benne egy jó értelemben vett küldetéstudat, hogy akar tenni az országért" - idézte fel a barát, aki szerint Felleginek ugyan direkt politikai ambíciói nem voltak, de mindig is energikus volt, és szeretett dolgozni. A Fidesz vezetőségének egyik tagja szerint a kiválasztása mögött azok a megfontolások húzódtak meg, hogy "értette a nagyvállalati szférát, és ismerte a Fidesz belső életét, így mindkét világban otthon volt". A politikus ezzel utalt arra, hogy Fellegi ugyan az elmúlt másfél évtizedben üzletemberként dolgozott, de előtte egy ideig tanácsadóként tevékenykedett a pártban, amelynek alapítóit személyesen is ismerte még a Bibó szakkollégiumból, ahol tanárként több kurzust is tartott nekik.
Régi ismerősök és üzlettársak
Fellegi tehát nagy lendülettel és biztosnak tűnő háttérrel vágott bele a kormányzati munkába, alig több mint másfél évvel később azonban ő lett az első miniszter, aki távozott a posztjáról. Lemondását számos okra vissza lehet vezetni, többek között kudarcot vallott próbálkozásokra, megcsúszott tervekre, kormányzati belharcokra és egyszerű személyes fizikai fáradtságra is. Több, a minisztérium működését belülről ismerő forrás szerint azonban a távozásban ezek mellett komoly szerepet játszottak azok a konfliktusok és feszültségek is, amelyek a Fideszhez kötődő gazdasági háttéremberekkel alakultak ki.
Fellegi hosszan készült a miniszterségre
Ennek a körnek kulcsszerepe volt abban, hogy a Fidesz mögött létrejött egy stabil üzleti háttér (ennek kialakulásáról részletek ennek a cikksorozatnak az első részében), és ennek az építkezésnek a meghatározó szereplőit Fellegi személyesen is ismerte. A Fidesz több politikusa szerint kapcsolata a párt legfontosabb gazdasági háttéremberének számító Simicska Lajossal a nyolcvanas évek elejére nyúlik vissza, ő is egyike volt ugyanis azoknak a joghallgatóknak, akik jártak a szakkollégiumban tartott óráira. Az ismeretség fennmaradt, és időnként beszéltek egymással az elmúlt években is, a Simicskával üzleti kapcsolatban álló, szintén a gazdasági háttér meghatározó szereplőjének számító Nyerges Zsolttal pedig közös üzlete is volt Felleginek. A kettejük érdekeltségébe tartozó cégek nyerték el 2009-ben az egyik országos kereskedelmi rádiós frekvenciát.
Fellegi egy, a magyar gazdaság szempontjából kulcsfontosságú minisztérium kialakítására és vezetésére kapott megbízást, amelynek működésébe ugyanakkor az egykori miniszter környezetének egyik tagja szerint már kezdetektől fogva kódolva voltak a külső gazdasági erőkkel való konfliktusok. Fellegi a közvetlen, mintegy tízfős stábjába olyan embereket válogatott, akikkel vagy már régóta együtt dolgozott, vagy pedig olyanok ajánlották őket, akikben megbízott. Volt köztük, aki rendelkezett némi politikai háttérrel, mint a korábban Kövér László mellett dolgozó Szadai Károly, de voltak többen, akik közvetlenül a versenyszférából érkeztek. Vele tartott például a minisztériumba régi barátja és üzlettársa, Gelényi Csaba PR-szakember, a kabineten belül a gazdasági ügyekért felelős Rozgonyi Árpád pedig egy korábbi minisztériumi forrás szerint pénzintézeti vonalról érkezett. "A Fellegi körüli fiúk frissek és gyorsak voltak. Feladatmegoldó és segítő volt a hozzáállásuk" - idézte fel a benyomásait az NFM egyik korábbi vezető tisztviselője, aki csak menet közben csatlakozott a minisztériumhoz, és felüdülésként élte meg az új környezetet, korábban egy másik tárcánál dolgozva ugyanis "orwelli hangulatot" tapasztalt.
Emberek a cégtől
Fellegi tehát a mintegy tízfős miniszteri kabinetet hozzá közel álló emberekből állította össze, sok egyéb kulcspozícióba azonban a személyéhez kevésbé kötődő vezetők kerültek. Köztük többen szoros kapcsolatban voltak a Fidesz környezetében lévő meghatározó gazdasági erőkkel: az NFM közlekedésért felelős helyettes államtitkára, Schváb Zoltán például a Nyerges Zsolt közreműködésével felfuttatott Közgép nevű építőipari cégtől érkezett, és ugyanennek a cégnek a felügyelőbizottsági elnöke, Petykó Zoltán lett az uniós források elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke. A Közgép több más korábbi tisztviselője is pozícióba került állami cégeknél, az energetikai óriáscég, a Magyar Villamos Művek élére pedig az a Baji Csaba került, aki régi ismerőse Nyerges Zsoltnak, és a kormányváltás előtt egy olyan energetikai céget vezetett, amely Nyerges cégének tulajdonában állt. Egy másik fontos állami cég, a Magyar Fejlesztési Bank élére Baranyay Lászlót nevezték ki a kormányváltás után, aki már az első Orbán-kormány alatt is betöltötte a posztot, és - a kettejük kapcsolatát ismerő források szerint - régóta bizalmi viszonyban van Simicska Lajossal.
Baji Csaba, az MVM elnök-vezérigazgatója
Ezeknek a cégeknek a szerepe körül alakultak ki aztán olyan konfliktusok, amelyek sorra Fellegi meggyengülésére utaló kimenetellel zárultak. Ilyen volt például annak a kérdése, hogy ki legyen a központi szereplő a kormányzati informatika területén. Kezdetben volt egy olyan terv, hogy ezeket a feladatokat az ebben az ágazatban régóta meghatározó szereplőnek számító Kopint Datorg (jelenleg Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltatónak hívják) nevű állami cég kapja, amelynek Fellegi egyik régi kollégája és bizalmasa, Pásztory Tamás volt a vezetője. (Fellegi 1996 és 2000 között a Matáv vezető beosztású munkatársaként dolgozott, a menedzsmentnek tagja volt Pásztory is - a jelenleg Magyar Telekom nevet viselő cég az [origo] kiadójának százszázalékos tulajdonosa.) Végül nem így lett, aminek egy, az akkori folyamatokra rálátó forrás szerint részben az volt az oka, hogy a közigazgatáson belül "mindenki fellázadt" a Kopint vezetése ellen, akik központi szerepet akartak a cégnek, és magukhoz akarták vonni több nagy állami adatbázis üzemeltetését is. "Fellegi egy darabig védte Pásztoryt, de aztán elengedte a kezét" - mondta a korábbi állami tisztviselő, utalva arra, hogy a Kopint vezetője 2011 júniusában távozott a cég éléről.
"Ráébredt arra, hogy kezd kicsúszni a kezei közül"
A konfliktusnak végül az informatikával és távközléssel addig nem foglalkozó Magyar Villamos Művek lett a nyertese, hozzá kerültek ugyanis olyan fontos feladatok, mint például az úgynevezett elektronikus kormányzati gerinchálózattal kapcsolatos beruházások. Az MVM ezzel tovább színesítette az eredetileg csak árampiaci tevékenységre koncentráló profilját, amely ettől a lépéstől függetlenül is jelentősen bővült a 2010-es kormányváltás óta. Az energetikai cég belépett a gázkereskedelmi piacra, és megbízást kapott a kormánytól a magyar-szlovák gázvezeték kiépítésére, valamint hozzá került más vezetékprojektek felügyelete is. Az NFM egyik korábbi középvezetője szerint Fellegi kezdetben támogatta az MVM profiljának bővítését, később azonban tartózkodóbbá vált. "Idővel ráébredt arra, hogy kezd kicsúszni a kezei közül, ha egyáltalán ott is volt valaha" - magyarázta a korábbi minisztériumi tisztviselő, aki szerint erre a változásra a Fellegi kabinetjének tagjaival folytatott beszélgetésekből lehetett következtetni.
Több nagy, a minisztérium alá tartozó céggel került szembe Fellegi a mobilszolgáltatási projekt esetében is. A hírközlési hatóság tavaly augusztusban hirdetett árverést frekvenciahasználatra, és ezen elindult a Magyar Postából, az MVM-ből és az MFB-ből álló konzorcium is, amely aztán el is nyerte a szolgáltatásra való jogot. Fellegi nem támogatta ezt a tervet, mert az érvelését ismerő források szerint úgy ítélte meg, hogy "ebben a piaci helyzetben ez üzletileg nem értelmes vállalkozás". Felleginek nemcsak távközlési múltja miatt lehetett rálátása erre, hanem azért is, mert 2008-ban ő is részese volt annak a befektetői csoportnak, amely elindult az akkor meghirdetett, majd néhány hónappal később lefújt mobiltenderen. A miniszter azzal érvelt, hogy azóta annyira negatívan változtak a gazdasági körülmények, hogy "ami teljesíthetőnek tűnt 2009-ben, az nem látszott annak 2012-ben". Stábjának tagjai szerint a projektnek végül szabad utat engedő Fellegi ezért attól tartott, hogy az állam bukni fog ezen a költséges fejlesztéseket igénylő üzleten.
"Lajosnak szenvedélyévé lett a politikacsinálás"
A miniszternek tehát többször is konfliktusa támadt az egyre nagyobb gazdasági erőt képviselő, vezetőik révén a fideszes üzleti körökhöz kötődő cégekkel, nem világos azonban, hogy a konkrét döntésekre volt-e ráhatásuk ezeknek a háttérembereknek, és ha igen, akkor ez pontosan hogyan történt. Fellegi és Nyerges Zsolt között volt kapcsolat a miniszterség alatt, ennek ugyanakkor volt hivatalos része is, miután Nyerges a Közgép elnökeként szoros figyelemmel követte a magyar és a kínai kormány között zajló, nagyszabású fejlesztésekről szóló tárgyalásokat. Nyerges más üzletemberekkel együtt részt vett például azokon a rendezvényeken is, amelyek Ven Csia-pao kínai miniszterelnök tavaly nyári budapesti látogatását kísérték.
"Elkezdte fojtogatni a rendszer"
Több, Fellegihez közel álló forrás szerint minisztersége alatt voltak találkozók közte és a Nyergesnél rejtőzködőbb Simicska Lajos között is. Az egyik forrás szerint "stratégiai ügyekről" folytak ezek a megbeszélések, ami például olyan kérdések eldöntését jelentette, hogy bizonyos feladatok milyen szervezetekhez tartozzanak. A konkrét beszélgetésekről több részletet nem sikerült megtudni, de egy Simicskával többször tárgyaló fideszes politikus szerint általánosságban igaz az, hogy "Lajosnak szenvedélyévé lett a politikacsinálás". A politikus hozzátette, ezekből a beszélgetésekből azt szűrte le, hogy a korábban megjelent írások alapján kialakult képpel ellentétben Simicska nemcsak a saját üzleti érdekeit nézi, hanem "a közjó is ott van a gondolkodásában".
Fellegi környezetében ugyanakkor úgy észlelték, hogy a minisztert nyomasztja a gazdasági háttéremberekkel való kapcsolat. A minisztérium egyik korábbi tisztviselője azt mondta, a Fellegivel folytatott beszélgetéseiből azt szűrte le, hogy "elkezdte őt fojtogatni ez a rendszer". Egy Fellegihez közel álló forrás szerint pedig a viszony azért lett problémás, mert "nem értették meg a Lajosék, hogy az nem fog működni, hogy odarendelik, és azt mondják neki, hogy akkor most ez így vagy úgy lesz". Az ötvenes éveiben járó Fellegi ekkor már közel két évtizedes üzleti karriert tudott maga mögött, és ebben voltak ugyan hullámvölgyek is (egy barátja szerint az elmúlt évtized közepén volt pár év, amikor érezhető volt, hogy várt valamilyen nagyobb feladatra), az őt ismerők szerint kiterjedt kapcsolatrendszerre tett szert nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is. Régóta a barátai között van például Lantos Csaba, az OTP egyik korábbi vezérigazgató-helyettese, valamint Hernádi Zsolt Mol-vezér is, aki egy másik közeli ismerős szerint már valamikor 2000 környékén is ott volt Fellegi egyik nagyobb születésnapi buliján.
"Ravasz, dörzsölt, de korrekt"
Bár Fellegiből nem lett Hernádihoz hasonlóan nagy befolyású üzletember, a pályáját közelről ismerők szerint a politikatudományból doktorált egykori jogász jól beletanult a gazdasági életbe. Egy céges vezető megfogalmazása szerint "ravasz, dörzsölt, de korrekt" üzletember vált belőle, aki a tárgyalásokon "kemény, iszonyúan koncentrál, és nagyon jól kérdez". Egy korábbi kollégája pedig úgy jellemezte a munkastílusát, hogy "soha nem felületes, hanem a mélyére megy a dolgoknak". Ezeket a tulajdonságait NFM-es beosztottjai szerint megőrizte miniszterként is, bár egy idő után megjelentek rajta a túlterheltség és a fáradtság jelei. Már 2010 őszén volt egy olyan megbeszélés, amelyen az egyik résztvevő szerint Fellegi a sok problémát végighallgatva az arcát a tenyerébe temetve közölte, hogy "most legszívesebben verekednék".
Régi barátjával, Hernádi Zsolt Mol-vezérrel
A miniszterre rakódó teher ráadásul folyamatosan nőtt. Az önmagában is sok energiát igénylő csúcsminisztérium irányítása mellé rábízták az orosz, az ukrán és a kínai kapcsolatok kezelését is, tavaly az első félévben pedig ehhez még hozzájött az uniós elnökség, és ezek mind sok utazással is jártak. "Rendszeresen kaptunk titkársági leiratokat arról, hogy mikor van benn a miniszter, mikor lehet nála aláíratni. Havi három-négy ilyen nap volt" - idézte fel egy korábbi minisztériumi középvezető, hozzátéve, hogy személyesen is lehetett látni Fellegin, hogy egyre kevésbé tud koncentrálni. "Találkoztunk néhányszor az uniós tanácsi ülések előtti felkészítéseken, és láttam rajta, hogy amit mondtam, az az egyik fülén bement, a másikon pedig ki" - magyarázta az egykori tisztviselő.
Közben elakadt több olyan nagy feladatnak a végrehajtása is, amelyre a minisztérium kapott megbízást. Csúszott a közlekedési reform, nem haladt a Malév helyzetének rendezése, és a miniszterelnöki megszólalások szerint nagy reménnyel kecsegtető kínai gazdasági kapcsolat építése is nehézkesen ment. November első felében Fellegi egy delegáció élén elutazott Kínába, és ugyan előzetes bejelentése szerint a cél az volt, hogy konkretizálják a Ven Csia-pao júniusi budapesti látogatásán megfogalmazott terveket, a kilencnapos útról lényegében üres kézzel tért haza. Ez csalódást keltett a minisztériumban, ahol eredetileg még arra készültek, hogy már a látogatás alatt beszámolnak az eredményekről, egy Magyarországon tartózkodó tisztviselő szerint azonban ehelyett sorra "jöttek az e-mailek, hogy még ezt se, meg azt se lehet bejelenteni". A korábbi munkatárs úgy tudja, hogy a sajtóosztályon leszúrást is kaptak a kínai látogatást kísérő aktív kommunikációért, mivel a miniszter szerint ezzel felesleges várakozásokat keltettek. Fellegi az egykori minisztériumi stábtól származó információk szerint nehezen viselte azt is, hogy hazaérkezésekor a munkatársai a kezébe nyomták a kormánnyal általában szimpatizáló Magyar Nemzetnek azt a publicisztikáját, amely arról szólt, hogy a magyar cégek érdekeit sértik az általa folytatott kínai tárgyalások.
Orbán és a panaszok
A kínai látogatás után Felleginek volt egy személyes beszélgetése Orbánnal, ahol a találkozó részleteit ismerő források szerint a miniszter jelezte, hogy túl nagy rajta a teher, és ezt nem fogja sokáig bírni. A kormányfő ekkor nem mondott erre semmilyen konkrétumot, nem sokkal később azonban újabb fontos feladattal bízta meg a miniszterét. A Nemzetgazdasági Minisztérium november közepén jelentette be, hogy a magyar kormány ismét a Nemzetközi Valutaalaphoz fordul, a miniszterelnök pedig Fellegit kérte fel a magyar tárgyalódelegáció vezetésére. Ezt november 30-án jelentették be, Fellegi pedig egy héttel később közölte, hogy az új megbízatás miatt távozik az NFM éléről. Egy, a döntés részleteit ismerő forrás szerint Fellegi a nyilvános bejelentés előtt telefonon közölte ezt a szándékát az akkor épp külföldön tartózkodó Orbánnal, aki elfogadta a lemondását.
A miniszterelnök által vezetett delegáció Kínában
Orbán lényegében elősegítette a távozást azzal, hogy új feladattal bízta meg a nem sokkal korábban neki személyesen leterheltségre panaszkodó Fellegit. A történtek jelentőségét növelte az is, hogy Fellegi távozásával az egyetlen olyan miniszter szállt ki a csúcsminisztériumi rendszerből (az IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszterként a kormány tagja maradt), akinek régre visszanyúló személyes kötődése volt a kormányfőhöz.
Fellegi a ma Bibó István nevét viselő jogász-szakkollégium tanáraként ismerkedett meg a Fidesz későbbi alapítóival, és közülük is különösen szoros viszonya alakult ki Orbánnal. Fellegi többek között a szocialista blokk válságairól - köztük az 1956-os forradalomról - tartott kurzusokat, amelyek egyik hallgatója volt Orbán, később pedig dolgoztak együtt közös tanulmányokon. "Orbán nagyon jó diák volt, mély alázattal a tudással szemben. (..) Szívós volt, pokoli munkabírású. Ideális diák, aki még a tanárt is inspirálta" - idézi Fellegit a Fidesz kialakulásáról szóló Szeplőtelen fogantatás című könyv. Ez a rokonszenv és tisztelet kölcsönös volt, Orbán ugyanis szintén többször beszélt arról, hogy nagy hatással voltak rá Fellegi előadásai, egy 1990-ben adott interjújában (amelyet a róla 2002-ben megjelent Orbán Viktor című portrékönyv idéz) pedig egyenesen azt mondta róla, hogy "a legtöbbet tőle tanultam".
"Egy csatát megnyert, de a háborút elveszítheti"
Fellegi a rendszerváltás éveit az Egyesült Államokban töltötte ugyan, de a kapcsolat megmaradt Orbánnal, aki többször meglátogatta őt. Fellegi egyik barátja szerint részben ő vette rá egykori tanárát arra is, hogy jöjjön haza, és vegyen részt a Fidesz 1994-es választási kampányában. Fellegi tagja lett az Orbán mellett létrehozott tanácsadói csapatnak, ennek a munkának azonban vége szakadt, amikor a Fidesz csúnyán leszerepelt a választáson. "Tamás ekkor egyértelműen megmondta, hogy nem akar politikával foglalkozni" - idézte fel Fellegi egyik barátja, hozzátéve, hogy ez nem jelentette azt, hogy teljesen megszakadt volna a kapcsolata Orbánnal és a Fidesz más meghatározó figuráival. Jó viszonyt ápolt például Kövér Lászlóval, és régi barátság fűzte az első Orbán-kormányban kancelláriaminiszteri posztot betöltő Stumpf Istvánhoz.
A kilencvenes évek második felében és a 2000-es évek elején így külön pályán mozgott Orbán és Fellegi, de ebben az időszakban is leültek időnként beszélgetni. Az is azt mutatta, hogy a kapcsolatuk élő maradt, hogy amikor Orbán miniszterelnökként részt vett az 1999-es NATO-csatlakozási ünnepségen, akkor a washingtoni rendezvényen a kormányfő vendégeként részt vett Fellegi is. Ez a személyes viszony érződött most a kormányon belül is, egy korábbi magas beosztású tisztviselő szerint ugyanis "Fellegi azon miniszterek közé tartozott, aki akár a miniszterelnökkel szemben is képviselte az álláspontját, persze a maga kulturált módján". Hozzátette, hogy Fellegi ugyan Orbánt szűkebb társaságban Viktorként emlegette, de tágabb körben mindig miniszterelnök úrként utalt rá, és általában is érződött a részéről egyfajta "tisztelettel teli elfogadás" a kormányfővel szemben.
Évtizedek óta ismerik egymást
Ebben a régi viszonyban jelenthet új szakaszt a lemondás, amelynek közvetlen kiváltó oka ugyan a sikertelen kínai látogatás és az IMF-tárgyalásokra való felkérés volt, Fellegi környezetének egyik tagja szerint a fordulópontot valójában egy nyár végi epizód jelentette. A forrás szerint a miniszter elégedetlen volt Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár teljesítményével, és ezért kezdeményezni akarta a felmentését, Nyitrai azonban ellentámadásba lendült, és intézkedett több olyan tisztviselő leváltásáról, akik a saját területén dolgoztak. Egyikük Vasváriné Menyhárt Éva, a hírközlésért és az audiovizuális médiáért felelős helyettes államtitkár volt, a másik pedig a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség vezetője, Kratochwill Péter. Fellegi ekkor szabadságon volt, és a részleteket ismerő források szerint Nyitrai nem tájékoztatta előzetesen ezekről a döntéseiről.
A történtek hátterében egy Fellegihez közel álló forrás szerint szintén a miniszter és a nagyobb állami cégekhez - köztük az informatikai profillal megerősített MVM-hez - kötődő gazdasági holdudvar konfliktusa állt, és bár Nyitrai végül távozott az NFM-től, látszott, hogy a miniszter "egy csatát ugyan megnyert, de a háborút elveszítheti". "Ez után már csak idő kérdése volt, hogy távozzon" - mondta a forrás, hozzátéve, hogy a Nyitrai körüli konfliktus azt a látszatot keltette, hogy megingott Fellegi pozíciója, és "ilyenkor elindul az erózió, az emberek pedig nézegetik a főnököt, és keresik, hogy ki más lehetne a miniszter".
"Ez nem könnyű mutatvány"
Ennek a folyamatnak a kiteljesülését látta több, korábban a fejlesztési minisztériumban dolgozó forrás az utódlásban. A Fellegi lemondásáról szóló bejelentés után szűk két héttel, december 21-én jelentette be a kormányfő szóvivője, hogy a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese, Németh Lászlóné a jelölt a miniszteri posztra. A politikai vagy közéleti múlttal egyáltalán nem rendelkező banki tisztviselő jelölése sokakat meglepett, az NFM egyik akkori munkatársa szerint a minisztériumban is sokak számára ismeretlen volt, így a bejelentés után "mindenki szörfölt a Google-ra, hogy megnézzük, kicsoda". Az MFB-t vezető Baranyay László és Simicska Lajos közötti bizalmi viszony miatt gyorsan elkezdtek terjedni a minisztériumon belül olyan információk, hogy az új miniszter a gazdasági holdudvarhoz kötődik. Ezek tovább erősödtek az után, hogy január közepén kiderült, a miniszteri kabinetben helyet kapott Nyerges Zsolt testvére, Nyerges Attila.
Bár Nyerges Attila a végzettsége szerint állatorvos, és nem találtunk információt arról, hogy politikai tevékenységet végzett volna, egy, a kinevezését ismerő forrás szerint a kiterjedt üzleti érdekeltségekkel rendelkező testvére által elnökölt mezőgazdasági cégeknél szerzett szervezési tapasztalatokat. "Szorgalmas, felkészült végrehajtó emberként" jellemezte a diplomával nem rendelkező, a nyilvános szereplésektől tartózkodó Németh Lászlónét is egy vele többször tárgyaló korábbi kormányzati tisztviselő. "Felleginek volt egy miniszteri aurája, de most nem erre van szükség" - fogalmazott az NFM egyik korábbi munkatársa a váltásról, amelynek Fellegi egyik barátja szerint az a tanulsága, hogy nagy kihívás ésszerű működést biztosítani egy ilyen fontos minisztériumban úgy, hogy egyszerre érvényesüljön a kormányzati érdek és a jogszerűség, miközben tudomásul kell venni, hogy léteznek kormányzati háttérrel is rendelkező, kemény érdekérvényesítő lobbik. "Ez nem könnyű mutatvány. Főleg ha az a holdudvar komolyabb politikai erővel bír, mint maga a miniszter" - tette hozzá.
Forrás:origo.
[origo] címlapon»
Fontos tárgyalások helyszíne volt a Pastrami nevű felkapott óbudai étterem 2009 végén és 2010 első hónapjaiban. Ugyanannak az épületnek a felső szintjén volt abban az időben az Infocenter nevű médiacég központja, amelynek akkori vezetője, Fellegi Tamás törzsvendégnek számított az étteremben. Gyakran ült be oda dolgozni, és többször folytatta ott megbeszéléseit is, amelyek akkoriban már nemcsak a médiacég ügyeiről, hanem egy közelgő fontos megbízatásról is szóltak. Több ismerőse szerint a 2010-es választások előtti hónapokban már javában folytatta egy olyan csúcsminisztérium előkészítését, amelyről az volt az elképzelés, hogy lefedné a fejlesztéseket, az infrastruktúra felügyeletét és az állami vagyonkezelést is. Bár konkrét miniszteri felkérést akkoriban még nem kapott, a környezetéhez tartozók szerint számított rá, hogy tagja lesz a kormánynak.
Egy barátjának már 2009 nyarának végén beszélt a lehetőségről, és láthatóan izgalomba hozta az esetleges kormányzati munka. "Mondta, hogy van benne egy jó értelemben vett küldetéstudat, hogy akar tenni az országért" - idézte fel a barát, aki szerint Felleginek ugyan direkt politikai ambíciói nem voltak, de mindig is energikus volt, és szeretett dolgozni. A Fidesz vezetőségének egyik tagja szerint a kiválasztása mögött azok a megfontolások húzódtak meg, hogy "értette a nagyvállalati szférát, és ismerte a Fidesz belső életét, így mindkét világban otthon volt". A politikus ezzel utalt arra, hogy Fellegi ugyan az elmúlt másfél évtizedben üzletemberként dolgozott, de előtte egy ideig tanácsadóként tevékenykedett a pártban, amelynek alapítóit személyesen is ismerte még a Bibó szakkollégiumból, ahol tanárként több kurzust is tartott nekik.
Régi ismerősök és üzlettársak
Fellegi tehát nagy lendülettel és biztosnak tűnő háttérrel vágott bele a kormányzati munkába, alig több mint másfél évvel később azonban ő lett az első miniszter, aki távozott a posztjáról. Lemondását számos okra vissza lehet vezetni, többek között kudarcot vallott próbálkozásokra, megcsúszott tervekre, kormányzati belharcokra és egyszerű személyes fizikai fáradtságra is. Több, a minisztérium működését belülről ismerő forrás szerint azonban a távozásban ezek mellett komoly szerepet játszottak azok a konfliktusok és feszültségek is, amelyek a Fideszhez kötődő gazdasági háttéremberekkel alakultak ki.
Fellegi hosszan készült a miniszterségre
Ennek a körnek kulcsszerepe volt abban, hogy a Fidesz mögött létrejött egy stabil üzleti háttér (ennek kialakulásáról részletek ennek a cikksorozatnak az első részében), és ennek az építkezésnek a meghatározó szereplőit Fellegi személyesen is ismerte. A Fidesz több politikusa szerint kapcsolata a párt legfontosabb gazdasági háttéremberének számító Simicska Lajossal a nyolcvanas évek elejére nyúlik vissza, ő is egyike volt ugyanis azoknak a joghallgatóknak, akik jártak a szakkollégiumban tartott óráira. Az ismeretség fennmaradt, és időnként beszéltek egymással az elmúlt években is, a Simicskával üzleti kapcsolatban álló, szintén a gazdasági háttér meghatározó szereplőjének számító Nyerges Zsolttal pedig közös üzlete is volt Felleginek. A kettejük érdekeltségébe tartozó cégek nyerték el 2009-ben az egyik országos kereskedelmi rádiós frekvenciát.
Fellegi egy, a magyar gazdaság szempontjából kulcsfontosságú minisztérium kialakítására és vezetésére kapott megbízást, amelynek működésébe ugyanakkor az egykori miniszter környezetének egyik tagja szerint már kezdetektől fogva kódolva voltak a külső gazdasági erőkkel való konfliktusok. Fellegi a közvetlen, mintegy tízfős stábjába olyan embereket válogatott, akikkel vagy már régóta együtt dolgozott, vagy pedig olyanok ajánlották őket, akikben megbízott. Volt köztük, aki rendelkezett némi politikai háttérrel, mint a korábban Kövér László mellett dolgozó Szadai Károly, de voltak többen, akik közvetlenül a versenyszférából érkeztek. Vele tartott például a minisztériumba régi barátja és üzlettársa, Gelényi Csaba PR-szakember, a kabineten belül a gazdasági ügyekért felelős Rozgonyi Árpád pedig egy korábbi minisztériumi forrás szerint pénzintézeti vonalról érkezett. "A Fellegi körüli fiúk frissek és gyorsak voltak. Feladatmegoldó és segítő volt a hozzáállásuk" - idézte fel a benyomásait az NFM egyik korábbi vezető tisztviselője, aki csak menet közben csatlakozott a minisztériumhoz, és felüdülésként élte meg az új környezetet, korábban egy másik tárcánál dolgozva ugyanis "orwelli hangulatot" tapasztalt.
Emberek a cégtől
Fellegi tehát a mintegy tízfős miniszteri kabinetet hozzá közel álló emberekből állította össze, sok egyéb kulcspozícióba azonban a személyéhez kevésbé kötődő vezetők kerültek. Köztük többen szoros kapcsolatban voltak a Fidesz környezetében lévő meghatározó gazdasági erőkkel: az NFM közlekedésért felelős helyettes államtitkára, Schváb Zoltán például a Nyerges Zsolt közreműködésével felfuttatott Közgép nevű építőipari cégtől érkezett, és ugyanennek a cégnek a felügyelőbizottsági elnöke, Petykó Zoltán lett az uniós források elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke. A Közgép több más korábbi tisztviselője is pozícióba került állami cégeknél, az energetikai óriáscég, a Magyar Villamos Művek élére pedig az a Baji Csaba került, aki régi ismerőse Nyerges Zsoltnak, és a kormányváltás előtt egy olyan energetikai céget vezetett, amely Nyerges cégének tulajdonában állt. Egy másik fontos állami cég, a Magyar Fejlesztési Bank élére Baranyay Lászlót nevezték ki a kormányváltás után, aki már az első Orbán-kormány alatt is betöltötte a posztot, és - a kettejük kapcsolatát ismerő források szerint - régóta bizalmi viszonyban van Simicska Lajossal.
Baji Csaba, az MVM elnök-vezérigazgatója
Ezeknek a cégeknek a szerepe körül alakultak ki aztán olyan konfliktusok, amelyek sorra Fellegi meggyengülésére utaló kimenetellel zárultak. Ilyen volt például annak a kérdése, hogy ki legyen a központi szereplő a kormányzati informatika területén. Kezdetben volt egy olyan terv, hogy ezeket a feladatokat az ebben az ágazatban régóta meghatározó szereplőnek számító Kopint Datorg (jelenleg Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltatónak hívják) nevű állami cég kapja, amelynek Fellegi egyik régi kollégája és bizalmasa, Pásztory Tamás volt a vezetője. (Fellegi 1996 és 2000 között a Matáv vezető beosztású munkatársaként dolgozott, a menedzsmentnek tagja volt Pásztory is - a jelenleg Magyar Telekom nevet viselő cég az [origo] kiadójának százszázalékos tulajdonosa.) Végül nem így lett, aminek egy, az akkori folyamatokra rálátó forrás szerint részben az volt az oka, hogy a közigazgatáson belül "mindenki fellázadt" a Kopint vezetése ellen, akik központi szerepet akartak a cégnek, és magukhoz akarták vonni több nagy állami adatbázis üzemeltetését is. "Fellegi egy darabig védte Pásztoryt, de aztán elengedte a kezét" - mondta a korábbi állami tisztviselő, utalva arra, hogy a Kopint vezetője 2011 júniusában távozott a cég éléről.
"Ráébredt arra, hogy kezd kicsúszni a kezei közül"
A konfliktusnak végül az informatikával és távközléssel addig nem foglalkozó Magyar Villamos Művek lett a nyertese, hozzá kerültek ugyanis olyan fontos feladatok, mint például az úgynevezett elektronikus kormányzati gerinchálózattal kapcsolatos beruházások. Az MVM ezzel tovább színesítette az eredetileg csak árampiaci tevékenységre koncentráló profilját, amely ettől a lépéstől függetlenül is jelentősen bővült a 2010-es kormányváltás óta. Az energetikai cég belépett a gázkereskedelmi piacra, és megbízást kapott a kormánytól a magyar-szlovák gázvezeték kiépítésére, valamint hozzá került más vezetékprojektek felügyelete is. Az NFM egyik korábbi középvezetője szerint Fellegi kezdetben támogatta az MVM profiljának bővítését, később azonban tartózkodóbbá vált. "Idővel ráébredt arra, hogy kezd kicsúszni a kezei közül, ha egyáltalán ott is volt valaha" - magyarázta a korábbi minisztériumi tisztviselő, aki szerint erre a változásra a Fellegi kabinetjének tagjaival folytatott beszélgetésekből lehetett következtetni.
Több nagy, a minisztérium alá tartozó céggel került szembe Fellegi a mobilszolgáltatási projekt esetében is. A hírközlési hatóság tavaly augusztusban hirdetett árverést frekvenciahasználatra, és ezen elindult a Magyar Postából, az MVM-ből és az MFB-ből álló konzorcium is, amely aztán el is nyerte a szolgáltatásra való jogot. Fellegi nem támogatta ezt a tervet, mert az érvelését ismerő források szerint úgy ítélte meg, hogy "ebben a piaci helyzetben ez üzletileg nem értelmes vállalkozás". Felleginek nemcsak távközlési múltja miatt lehetett rálátása erre, hanem azért is, mert 2008-ban ő is részese volt annak a befektetői csoportnak, amely elindult az akkor meghirdetett, majd néhány hónappal később lefújt mobiltenderen. A miniszter azzal érvelt, hogy azóta annyira negatívan változtak a gazdasági körülmények, hogy "ami teljesíthetőnek tűnt 2009-ben, az nem látszott annak 2012-ben". Stábjának tagjai szerint a projektnek végül szabad utat engedő Fellegi ezért attól tartott, hogy az állam bukni fog ezen a költséges fejlesztéseket igénylő üzleten.
"Lajosnak szenvedélyévé lett a politikacsinálás"
A miniszternek tehát többször is konfliktusa támadt az egyre nagyobb gazdasági erőt képviselő, vezetőik révén a fideszes üzleti körökhöz kötődő cégekkel, nem világos azonban, hogy a konkrét döntésekre volt-e ráhatásuk ezeknek a háttérembereknek, és ha igen, akkor ez pontosan hogyan történt. Fellegi és Nyerges Zsolt között volt kapcsolat a miniszterség alatt, ennek ugyanakkor volt hivatalos része is, miután Nyerges a Közgép elnökeként szoros figyelemmel követte a magyar és a kínai kormány között zajló, nagyszabású fejlesztésekről szóló tárgyalásokat. Nyerges más üzletemberekkel együtt részt vett például azokon a rendezvényeken is, amelyek Ven Csia-pao kínai miniszterelnök tavaly nyári budapesti látogatását kísérték.
"Elkezdte fojtogatni a rendszer"
Több, Fellegihez közel álló forrás szerint minisztersége alatt voltak találkozók közte és a Nyergesnél rejtőzködőbb Simicska Lajos között is. Az egyik forrás szerint "stratégiai ügyekről" folytak ezek a megbeszélések, ami például olyan kérdések eldöntését jelentette, hogy bizonyos feladatok milyen szervezetekhez tartozzanak. A konkrét beszélgetésekről több részletet nem sikerült megtudni, de egy Simicskával többször tárgyaló fideszes politikus szerint általánosságban igaz az, hogy "Lajosnak szenvedélyévé lett a politikacsinálás". A politikus hozzátette, ezekből a beszélgetésekből azt szűrte le, hogy a korábban megjelent írások alapján kialakult képpel ellentétben Simicska nemcsak a saját üzleti érdekeit nézi, hanem "a közjó is ott van a gondolkodásában".
Fellegi környezetében ugyanakkor úgy észlelték, hogy a minisztert nyomasztja a gazdasági háttéremberekkel való kapcsolat. A minisztérium egyik korábbi tisztviselője azt mondta, a Fellegivel folytatott beszélgetéseiből azt szűrte le, hogy "elkezdte őt fojtogatni ez a rendszer". Egy Fellegihez közel álló forrás szerint pedig a viszony azért lett problémás, mert "nem értették meg a Lajosék, hogy az nem fog működni, hogy odarendelik, és azt mondják neki, hogy akkor most ez így vagy úgy lesz". Az ötvenes éveiben járó Fellegi ekkor már közel két évtizedes üzleti karriert tudott maga mögött, és ebben voltak ugyan hullámvölgyek is (egy barátja szerint az elmúlt évtized közepén volt pár év, amikor érezhető volt, hogy várt valamilyen nagyobb feladatra), az őt ismerők szerint kiterjedt kapcsolatrendszerre tett szert nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is. Régóta a barátai között van például Lantos Csaba, az OTP egyik korábbi vezérigazgató-helyettese, valamint Hernádi Zsolt Mol-vezér is, aki egy másik közeli ismerős szerint már valamikor 2000 környékén is ott volt Fellegi egyik nagyobb születésnapi buliján.
"Ravasz, dörzsölt, de korrekt"
Bár Fellegiből nem lett Hernádihoz hasonlóan nagy befolyású üzletember, a pályáját közelről ismerők szerint a politikatudományból doktorált egykori jogász jól beletanult a gazdasági életbe. Egy céges vezető megfogalmazása szerint "ravasz, dörzsölt, de korrekt" üzletember vált belőle, aki a tárgyalásokon "kemény, iszonyúan koncentrál, és nagyon jól kérdez". Egy korábbi kollégája pedig úgy jellemezte a munkastílusát, hogy "soha nem felületes, hanem a mélyére megy a dolgoknak". Ezeket a tulajdonságait NFM-es beosztottjai szerint megőrizte miniszterként is, bár egy idő után megjelentek rajta a túlterheltség és a fáradtság jelei. Már 2010 őszén volt egy olyan megbeszélés, amelyen az egyik résztvevő szerint Fellegi a sok problémát végighallgatva az arcát a tenyerébe temetve közölte, hogy "most legszívesebben verekednék".
Régi barátjával, Hernádi Zsolt Mol-vezérrel
A miniszterre rakódó teher ráadásul folyamatosan nőtt. Az önmagában is sok energiát igénylő csúcsminisztérium irányítása mellé rábízták az orosz, az ukrán és a kínai kapcsolatok kezelését is, tavaly az első félévben pedig ehhez még hozzájött az uniós elnökség, és ezek mind sok utazással is jártak. "Rendszeresen kaptunk titkársági leiratokat arról, hogy mikor van benn a miniszter, mikor lehet nála aláíratni. Havi három-négy ilyen nap volt" - idézte fel egy korábbi minisztériumi középvezető, hozzátéve, hogy személyesen is lehetett látni Fellegin, hogy egyre kevésbé tud koncentrálni. "Találkoztunk néhányszor az uniós tanácsi ülések előtti felkészítéseken, és láttam rajta, hogy amit mondtam, az az egyik fülén bement, a másikon pedig ki" - magyarázta az egykori tisztviselő.
Közben elakadt több olyan nagy feladatnak a végrehajtása is, amelyre a minisztérium kapott megbízást. Csúszott a közlekedési reform, nem haladt a Malév helyzetének rendezése, és a miniszterelnöki megszólalások szerint nagy reménnyel kecsegtető kínai gazdasági kapcsolat építése is nehézkesen ment. November első felében Fellegi egy delegáció élén elutazott Kínába, és ugyan előzetes bejelentése szerint a cél az volt, hogy konkretizálják a Ven Csia-pao júniusi budapesti látogatásán megfogalmazott terveket, a kilencnapos útról lényegében üres kézzel tért haza. Ez csalódást keltett a minisztériumban, ahol eredetileg még arra készültek, hogy már a látogatás alatt beszámolnak az eredményekről, egy Magyarországon tartózkodó tisztviselő szerint azonban ehelyett sorra "jöttek az e-mailek, hogy még ezt se, meg azt se lehet bejelenteni". A korábbi munkatárs úgy tudja, hogy a sajtóosztályon leszúrást is kaptak a kínai látogatást kísérő aktív kommunikációért, mivel a miniszter szerint ezzel felesleges várakozásokat keltettek. Fellegi az egykori minisztériumi stábtól származó információk szerint nehezen viselte azt is, hogy hazaérkezésekor a munkatársai a kezébe nyomták a kormánnyal általában szimpatizáló Magyar Nemzetnek azt a publicisztikáját, amely arról szólt, hogy a magyar cégek érdekeit sértik az általa folytatott kínai tárgyalások.
Orbán és a panaszok
A kínai látogatás után Felleginek volt egy személyes beszélgetése Orbánnal, ahol a találkozó részleteit ismerő források szerint a miniszter jelezte, hogy túl nagy rajta a teher, és ezt nem fogja sokáig bírni. A kormányfő ekkor nem mondott erre semmilyen konkrétumot, nem sokkal később azonban újabb fontos feladattal bízta meg a miniszterét. A Nemzetgazdasági Minisztérium november közepén jelentette be, hogy a magyar kormány ismét a Nemzetközi Valutaalaphoz fordul, a miniszterelnök pedig Fellegit kérte fel a magyar tárgyalódelegáció vezetésére. Ezt november 30-án jelentették be, Fellegi pedig egy héttel később közölte, hogy az új megbízatás miatt távozik az NFM éléről. Egy, a döntés részleteit ismerő forrás szerint Fellegi a nyilvános bejelentés előtt telefonon közölte ezt a szándékát az akkor épp külföldön tartózkodó Orbánnal, aki elfogadta a lemondását.
A miniszterelnök által vezetett delegáció Kínában
Orbán lényegében elősegítette a távozást azzal, hogy új feladattal bízta meg a nem sokkal korábban neki személyesen leterheltségre panaszkodó Fellegit. A történtek jelentőségét növelte az is, hogy Fellegi távozásával az egyetlen olyan miniszter szállt ki a csúcsminisztériumi rendszerből (az IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszterként a kormány tagja maradt), akinek régre visszanyúló személyes kötődése volt a kormányfőhöz.
Fellegi a ma Bibó István nevét viselő jogász-szakkollégium tanáraként ismerkedett meg a Fidesz későbbi alapítóival, és közülük is különösen szoros viszonya alakult ki Orbánnal. Fellegi többek között a szocialista blokk válságairól - köztük az 1956-os forradalomról - tartott kurzusokat, amelyek egyik hallgatója volt Orbán, később pedig dolgoztak együtt közös tanulmányokon. "Orbán nagyon jó diák volt, mély alázattal a tudással szemben. (..) Szívós volt, pokoli munkabírású. Ideális diák, aki még a tanárt is inspirálta" - idézi Fellegit a Fidesz kialakulásáról szóló Szeplőtelen fogantatás című könyv. Ez a rokonszenv és tisztelet kölcsönös volt, Orbán ugyanis szintén többször beszélt arról, hogy nagy hatással voltak rá Fellegi előadásai, egy 1990-ben adott interjújában (amelyet a róla 2002-ben megjelent Orbán Viktor című portrékönyv idéz) pedig egyenesen azt mondta róla, hogy "a legtöbbet tőle tanultam".
"Egy csatát megnyert, de a háborút elveszítheti"
Fellegi a rendszerváltás éveit az Egyesült Államokban töltötte ugyan, de a kapcsolat megmaradt Orbánnal, aki többször meglátogatta őt. Fellegi egyik barátja szerint részben ő vette rá egykori tanárát arra is, hogy jöjjön haza, és vegyen részt a Fidesz 1994-es választási kampányában. Fellegi tagja lett az Orbán mellett létrehozott tanácsadói csapatnak, ennek a munkának azonban vége szakadt, amikor a Fidesz csúnyán leszerepelt a választáson. "Tamás ekkor egyértelműen megmondta, hogy nem akar politikával foglalkozni" - idézte fel Fellegi egyik barátja, hozzátéve, hogy ez nem jelentette azt, hogy teljesen megszakadt volna a kapcsolata Orbánnal és a Fidesz más meghatározó figuráival. Jó viszonyt ápolt például Kövér Lászlóval, és régi barátság fűzte az első Orbán-kormányban kancelláriaminiszteri posztot betöltő Stumpf Istvánhoz.
A kilencvenes évek második felében és a 2000-es évek elején így külön pályán mozgott Orbán és Fellegi, de ebben az időszakban is leültek időnként beszélgetni. Az is azt mutatta, hogy a kapcsolatuk élő maradt, hogy amikor Orbán miniszterelnökként részt vett az 1999-es NATO-csatlakozási ünnepségen, akkor a washingtoni rendezvényen a kormányfő vendégeként részt vett Fellegi is. Ez a személyes viszony érződött most a kormányon belül is, egy korábbi magas beosztású tisztviselő szerint ugyanis "Fellegi azon miniszterek közé tartozott, aki akár a miniszterelnökkel szemben is képviselte az álláspontját, persze a maga kulturált módján". Hozzátette, hogy Fellegi ugyan Orbánt szűkebb társaságban Viktorként emlegette, de tágabb körben mindig miniszterelnök úrként utalt rá, és általában is érződött a részéről egyfajta "tisztelettel teli elfogadás" a kormányfővel szemben.
Évtizedek óta ismerik egymást
Ebben a régi viszonyban jelenthet új szakaszt a lemondás, amelynek közvetlen kiváltó oka ugyan a sikertelen kínai látogatás és az IMF-tárgyalásokra való felkérés volt, Fellegi környezetének egyik tagja szerint a fordulópontot valójában egy nyár végi epizód jelentette. A forrás szerint a miniszter elégedetlen volt Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár teljesítményével, és ezért kezdeményezni akarta a felmentését, Nyitrai azonban ellentámadásba lendült, és intézkedett több olyan tisztviselő leváltásáról, akik a saját területén dolgoztak. Egyikük Vasváriné Menyhárt Éva, a hírközlésért és az audiovizuális médiáért felelős helyettes államtitkár volt, a másik pedig a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség vezetője, Kratochwill Péter. Fellegi ekkor szabadságon volt, és a részleteket ismerő források szerint Nyitrai nem tájékoztatta előzetesen ezekről a döntéseiről.
A történtek hátterében egy Fellegihez közel álló forrás szerint szintén a miniszter és a nagyobb állami cégekhez - köztük az informatikai profillal megerősített MVM-hez - kötődő gazdasági holdudvar konfliktusa állt, és bár Nyitrai végül távozott az NFM-től, látszott, hogy a miniszter "egy csatát ugyan megnyert, de a háborút elveszítheti". "Ez után már csak idő kérdése volt, hogy távozzon" - mondta a forrás, hozzátéve, hogy a Nyitrai körüli konfliktus azt a látszatot keltette, hogy megingott Fellegi pozíciója, és "ilyenkor elindul az erózió, az emberek pedig nézegetik a főnököt, és keresik, hogy ki más lehetne a miniszter".
"Ez nem könnyű mutatvány"
Ennek a folyamatnak a kiteljesülését látta több, korábban a fejlesztési minisztériumban dolgozó forrás az utódlásban. A Fellegi lemondásáról szóló bejelentés után szűk két héttel, december 21-én jelentette be a kormányfő szóvivője, hogy a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese, Németh Lászlóné a jelölt a miniszteri posztra. A politikai vagy közéleti múlttal egyáltalán nem rendelkező banki tisztviselő jelölése sokakat meglepett, az NFM egyik akkori munkatársa szerint a minisztériumban is sokak számára ismeretlen volt, így a bejelentés után "mindenki szörfölt a Google-ra, hogy megnézzük, kicsoda". Az MFB-t vezető Baranyay László és Simicska Lajos közötti bizalmi viszony miatt gyorsan elkezdtek terjedni a minisztériumon belül olyan információk, hogy az új miniszter a gazdasági holdudvarhoz kötődik. Ezek tovább erősödtek az után, hogy január közepén kiderült, a miniszteri kabinetben helyet kapott Nyerges Zsolt testvére, Nyerges Attila.
Bár Nyerges Attila a végzettsége szerint állatorvos, és nem találtunk információt arról, hogy politikai tevékenységet végzett volna, egy, a kinevezését ismerő forrás szerint a kiterjedt üzleti érdekeltségekkel rendelkező testvére által elnökölt mezőgazdasági cégeknél szerzett szervezési tapasztalatokat. "Szorgalmas, felkészült végrehajtó emberként" jellemezte a diplomával nem rendelkező, a nyilvános szereplésektől tartózkodó Németh Lászlónét is egy vele többször tárgyaló korábbi kormányzati tisztviselő. "Felleginek volt egy miniszteri aurája, de most nem erre van szükség" - fogalmazott az NFM egyik korábbi munkatársa a váltásról, amelynek Fellegi egyik barátja szerint az a tanulsága, hogy nagy kihívás ésszerű működést biztosítani egy ilyen fontos minisztériumban úgy, hogy egyszerre érvényesüljön a kormányzati érdek és a jogszerűség, miközben tudomásul kell venni, hogy léteznek kormányzati háttérrel is rendelkező, kemény érdekérvényesítő lobbik. "Ez nem könnyű mutatvány. Főleg ha az a holdudvar komolyabb politikai erővel bír, mint maga a miniszter" - tette hozzá.
Forrás:origo.
[origo] címlapon»
